|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 148 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-148 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gujdár Gabriella 2006. november 22.Meghosszabbította európai parlamenti képviselőinek /Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, valamint Szabó Károly szenátornak/ mandátumát az RMDSZ alsó- és felsőházi frakciója november 21-i együttes ülésén az RMDSZ, így a három honatya 2007. január 1-jétől májusig teljes jogú parlamenti képviselőként folytathatja tevékenységét az Európai Parlamentben (EP). Arra a kérdésére miszerint indulnának-e a májusi EP-választáson, még korainak tartottak konkrét választ adni, de egy újabb mandátumtól egyikük sem zárkózott el határozottan. Legkésőbb január-februárra az RMDSZ-nek el kell készítenie az EP-képviselői jelöltlistákat, amelyekről a május 13-i EP-választásokon szavazhatnak a választók – mondta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. /Gujdár Gabriella: Maradt Szabó, Kelemen és Kónya-Hamar. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2006. november 29.Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. november 29.„Másoktól tudtam meg, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálódik ellenem a szerzői jogok eladásából befolyt összegek miatt” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök azokra a sajtóban napvilágot látott vádakra, amelyek szerint gyermekversköteteinek szerzői jogaiért a csíkszeredai Bookart Kiadótól kapott 900 millió régi lej aránytalanul nagy összeg. Az RMDSZ-elnök elmondta, hogy a DNA egy évvel ezelőtt már vizsgálódott ugyanebben az ügyben. Markó minősíthetetlennek nevezte, hogy a DNA nem tájékoztatta a vagyonbevallásában is szereplő összeggel kapcsolatos ellenőrzésről. Gazda Árpád november 27-én megjelent írásában beszámolt arról, hogy a Markó Béla honoráriumával kapcsolatban a Korrupcióellenes Igazgatóság /DNA/ sajtóosztályához fordult, arról kért tájékoztatást, hogy folyik-e vizsgálat Markó ellen. /Gujdár Gabriella: A Markó elleni vizsgálatnak nincs jogi alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ „Téves az Új Magyar Szó azon értesülése, miszerint feljelentést tettem volna a Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA) a Markó honoráriumügyében” – szögezte le a replika jogán Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, kiigazítást kérve az ÚMSZ november 28-i számában Meghiúsult a lejáratási szándék címmel megjelent cikkben leírt egyes információk kapcsán. Ezek szerint maga Gazda Árpád tette meg azt a feljelentést a Korrupcióellenes Igazgatóságnál, amelynek alapján a DNA vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. Gazda ezt azzal cáfolta, hogy a Krónika november 27-i számában megjelent, Ki lehet a honor-donor című cikkében Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője is elmondta: a DNA már májusban vizsgálódott a Markó Béla szerzői jogdíja ügyében. /Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. december 5.Eddig nem tapasztalt civilizált légkörben sikerült a magyar és román közélet különböző személyiségeinek tárgyalniuk december 4-én a területi és egyéb autonómiaformák kérdéséről. A vitára az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és a Román Akadémiai Társaság (SAR) által Autonómiatervezetek és közpolitika címmel szervezett kerekasztal biztosított keretet. Bíró Béla egyetemi tanár úgy értékelte, az autonómia megteremtése nem elsősorban a magyar közösség érdeke, hanem a román politikai közösségé. Bakk Miklós, a BBTE Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke egyaránt azt mondta, a területi autonómia nem közpolitikai kérdés. Bakk felhívta a figyelmet, hogy irányítása alatt elkészült és román nyelven is megjelent egy autonómiatervezet-csomag, amely a közvita elindítását célozza. Izsák úgy értékelte, „a székelyeknek az autonómia nem javaslatot, hanem egy alapvető kollektív jogot jelent”. Sorin Ionita, a SAR kutatási igazgatója előadásában azt próbálta alátámasztani, hogy a székelyföldi megyék az esetleges területi autonómia esetén nem lennének képesek megélni a kormányzati támogatás nélkül. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kerekasztal a területi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke úgy vélte, az ország területi felosztásának az újragondolása előtt el kell végezni azokat a szaktanulmányokat, amelyek világosan megmutatják: kik nyernének, és kik veszítenének az újraszervezésből. Izsák Balázs szerint a székely népnek alapvető joga az önrendelkezés, melynek az államon belül próbál érvényt szerezni. /Gazda Árpád: Autonómia – etnikai vagy finanszírozási kérdés? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2006. december 11.Hangnemet váltott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Theodor Stolojan vezette Liberális Demokrata Párttal (PLD) kapcsolatban. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, PNL-elnök kijelentette: „Stolojan idejétmúlt politikai személyiség, akit múltja vezérel és irányít”. Hozzáfűzte, egy olyan köztisztviselő, aki a kommunista rendszerben a Szekuritáté számláit kezelte úgy, ahogyan azt Stolojan tette, nem jelenthet megoldást a mai Románia számára. A PNL-elnök emellett barátságtalan gesztusnak nevezte, hogy a Demokrata Párt (PD) kész együttműködni a PLD-vel. /Gujdár Gabriella: Tariceanu: Stolojan idejétmúlt politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2006. december 13.Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2006. december 29.Az EU-csatlakozást az RMDSZ nyugodtan tekintheti a saját eredményének is – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez az év a kormányzás szempontjából is eredményeket hozott, utak, iskolák, más közintézmények fejlesztésében, székelyföldi és partiumi önkormányzatok megtámogatásában. Tudták bővíteni a kétnyelvűséget a vasútállomások, postahivatalok feliratozásában. Székelyföldön az utak, gáz- és vízhálózat fejlesztése terén jelentős előrehaladás tapasztalható. Az RMDSZ vezetői elleni támadások, ami a Babes-Bolyai Egyetem körül kialakult, azt mutatják, hogy a román-magyar viszonyban még nagyon nagy feszültségekre lehet számítani. Az RMDSZ nyitni tudott, párbeszédet kezdtek a Székely Nemzeti Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Kudarc viszont a kisebbségi törvény, melyet nem sikerült elfogadtatni. Markó Béla kifejtette, nem ragaszkodik az elnöki tisztséghez. /Gujdár Gabriella: Markó Béla: az erdélyi magyarság alapvető célkitűzése valósul meg 2007-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2007. január 11.Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa szerint a jelenlegi körülmények között az új felekezeti törvény a legtöbb, amit ezen a területen ki lehetett hozni, és megfelel a történelmi magyar egyházaknak. Közben a washingtoni Vallási és Politikai Intézet az EU-hoz fordult a törvény miatt, több civil szervezet pedig alkotmányellenesnek tartja. Nagy Benedek kifejtette, azok közé tartozik, akik keresztény Európát akarnak, mert az európai civilizáció elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ez az ország az ortodoxia, a katolicizmus és az iszlám határán áll. Nagyon nehéz volt kivívni, hogy lemondjanak a „nemzeti egyház” megfogalmazásról. Óriási áttörés, hogy az állam finanszírozni fogja az egyházi oktatást a készülő új közoktatási törvény által szabályozott feltételek között. A román állam, ortodox nyomásra, sohasem akarta elismerni azt, hogy olyan egyházak kapjanak szabadságot, amelyeket nem innen irányítanak. Az új törvény kimondja, hogy az egyházak saját szabályzatuk szerint működhetnek, ezzel szentesíti a pápa fennhatóságát. /Gujdár Gabriella: A kultusztörvényről nyilatkozik Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2007. január 24.Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) január 23-án rangsorolta az európai parlamenti választásokon részt vevő jelöltjeit. A testület tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy a 12 javasolt személy közül az első két befutó helyre Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, valamint Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági minisztert jelölik. Az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt összekötő Sógor Csaba szenátor csak a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Kelemen Hunor kifejtette, Nagy Zsolt első helyezése mellett szól az, hogy elmúlt hét évben a fiatal politikus komoly tapasztalatokra tett szert az európai politikában, hét éve ő látja el az RMDSZ képviseletét az Európai Néppártban. Winkler Gyula kereskedelmi minisztert illetően pedig, mivel az Európai Unió (EU) elsősorban gazdasági jellegű szövetség, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a befutó helyek egyikére olyan jelölt kerüljön, akinek van tapasztalata ezen a téren. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelezte, telefonon tárgyalt Markó Béla szövetségi elnökkel, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült közelebb hozni az álláspontokat. Az EMNT elnöke azzal a felhívással fordul az SZKT-hoz, hogy február 17-i ülésén bírálja felül az OT döntését, és befutó helyre juttasson egy olyan személyt, aki a nemzeti oldalt képviseli. Tőkés szerint Sógor Csaba szenátor lenne az erre leginkább alkalmas személy, hiszen ő az, aki összeköti az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt. A püspök szerint az OT az RMDSZ-nomenklatúra képviselőit helyezte előtérbe, akik ráadásul nem is székelyföldiek. /Nagy Zsolt és Winkler Gyula a befutók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az első számú jelölt az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáján, a második helyet Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a harmadikat pedig Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár foglalja el – döntött a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT). Sógor Csabának a Markó Béla RMDSZ-elnök által előkelőnek nevezett negyedik hely jutott, őt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere követi. Sorrendben Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Szabó Károly szenátor, Fekete Emőke államtanácsos, Csutak István volt integrációs államtitkár, Hodgyai Géza vállalkozó és Jakab István volt pénzügyi államtitkár következik. Markó tagadta, hogy Nagy Zsolt első helyének köze lenne a kémbotrányban elindított, és a miniszter nevéhez is kapcsolódó vizsgálathoz. A SZOT ülésén fölmerült az a Tőkés László EMNT-elnök által előterjesztett javaslat is, amely szerint az RMDSZ listáján ne csak a SZOT által rangsorolt jelöltek kapjanak helyet, ezt azonban elvetették. Az RMDSZ-elnök ezt azzal indokolta, hogy ez a Szövetség listája, amelyért az RMDSZ vállal felelősséget. /Gujdár Gabriella: Nagy, Winkler, Korodi a befutó ‘epések’. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2007. január 25.Az RMDSZ-en kívüli magyar civil szervezetek elégedetlenek az európai parlamenti képviselőjelölt-listával, és független jelölt indításán gondolkodnak. Kelemen Hunor, az RMDSZ EP-választási kampányfőnöke szerint erre semmi szükség, mert egy függetlennek nincs esélye bejutni az EP-be. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy sikerüljön egy olyan RMDSZ EP-listát összeállítani, amelyen megtalálhatók azok a személyek, akikben bíznak a Szövetségen kívüli szervezetek is” – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke. Hozzátette, elsősorban az autonómia-program képviseletére gondol, amelynek megvalósítását az RMDSZ és a civil szervezetek különbözően látják. /Gujdár Gabriella: Független EP-jelöltállítást fontolgatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2007. január 31.Horváth Anna, az új európai integrációs államtitkár végzettsége szerint jogász és közgazdász, 1997-től mostanáig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában dolgozott. Ezt megelőzően két évig volt Tokay György miniszter személyes tanácsadója, mostantól az integrációs, majd pedig az e helyett alakuló Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkári feladatait látja el. /Gujdár Gabriella: Összehangolná a régiófejlesztési célokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2007. február 6.Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2007. február 13.Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2007. február 20.Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómiatanács vegye át. Ez a testület részt venne azokban a döntésekben, amelyek a romániai magyarság oktatási, kulturális kérdéseiben megszületnek. A tanács hatáskörét a törvénybe foglaltakkal és az abban szereplő jogosítványokkal kibővítik. A Kulturális Autonómiatanács a kisebbségi törvénybe foglalt jogok érvényesítését segítené elő. Amennyiben a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor is szükséges, hogy az RMDSZ-nek legyen egy olyan szerve, amely részt vesz a közösség oktatási és kulturális életét érintő kérdésekben. /Gujdár Gabriella: Új testület segítené a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2007. március 5.A küldöttek kilencvenszázalékos támogatásával és tízszázalékos ellenszavazatával választotta ismét az RMDSZ elnökévé Markó Bélát a kongresszus. Markó leszögezte, ez egy elsöprő többségnek látszik, arra a tíz százalékra is oda kell figyelni. Az őrségváltás fokozatosan zajlik, mutatott rá Markó. Egyre több fiatal arc van az RMDSZ különböző testületeiben. Előbb-utóbb ennek az őrségváltásnak el kell érnie az RMDSZ elnöki tisztjét is. /Gujdár Gabriella: Folytonosság és megújulás között. Kongresszus utáni interjú Markó Bélával, az RMDSZ újraválasztott elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2007. március 7.Megfélemlítési szándékúnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a két román ügyészségi előzetes vizsgálatot, amely a székelyföldi törekvések ügyében indult. Markó szerint az előzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni. Simona Frolu, a főügyészség szóvivője közölte: a legfőbb nyomozó hatóság keretében működő terrorizmus és szervezett bűnözés elleni igazgatóság illetékesei két dossziéban is vizsgálódnak „a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ellen, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik”. Az egyik dosszié a székelyföldi népszavazást, a másik pedig az RMDSZ által decemberben létrehozott, Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulását vizsgálja. A román belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában. /Borbély Tamás: Markó: megfélemlítő ügyészségi vizsgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Simona Frolu nem kívánt részletekkel szolgálni arról, pontosan milyen akciókról van szó, és kik ellen folytatnak nyomozást. „Az utóbbi időben több értesítést is kaptunk a SRI-től arról, hogy a Székelyföldön a nemzetbiztonságot sértő akciók zajlanak. Két esetben úgy döntöttünk, hogy bűnvádi nyomozást megelőző vizsgálatokat kell lefolytatnunk. Konkrét vádakat tehát még nem fogalmaztunk meg” – nyilatkozta. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület elnöke az újságírótól értesült arról, hogy Székelyföldön vizsgálatot folytatnak különböző, a „nemzetbiztonságot sértő” akciók ügyében. „Nem tudom, milyen törvénysértést találhatnak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásában. Annál is inkább, mert az egyesületet még be sem jegyeztük” nyilatkozta Albert Álmos. Értetlenségét fejezte ki az ügyészség eljárása kapcsán Ferencz Csaba, az Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke is. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Vizsgálatot folytat a Legfőbb Ügyészség a székelyföldi autonómia-törekvések miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2007. március 23.A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a kormány álláspontjának hiányában megrekedt március 22-én a liberálisok által a parlament elé terjesztett nemzetbiztonsági törvénycsomag tárgyalása. A honatyák úgy döntöttek, a CSAT és a kormány álláspontját megvárják, eközben pedig megfogalmazzák saját módosító javaslataikat. A képviselőknek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését, Románia nemzetbiztonságát, a titkosszolgálati tisztek státuszát, a hírszerzés és kémelhárítás működését, illetve a lehallgatásokkal megbízott országos hatóság létrehozását szabályzó törvényeket kell megvitatniuk. A bizottsági vitán a SRI, a SIE, a kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és az Igazságügyi Minisztérium képviselői egyaránt azon a véleményen voltak, hogy a jogszabálytervezetek eltéréseket tartalmaznak, és azokat egymáshoz kellene igazítani. A SPP és a STS vezetői tiltakoztak amiatt, hogy a két szolgálat a CSAT hatásköréből a minisztériumhoz kerüljön. /Gujdár Gabriella: Megrekedt nemzetbiztonság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2007. április 2.Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2007. április 6.A jelenlegi kisebbségi kormányról Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, a végrehajtásban, a napi intézkedésekben, a minisztériumok munkájában teljes hatáskörrel eljárhat. A parlamentben azonban egyezkedni kell az ellenzék egy részével. A törvénytervezetek szempontjából kompromisszumról kompromisszumra kell majd haladni. Az RMDSZ-nek valamilyen szinten együtt kell működnie az ellenzéki PSD-vel, noha vannak olyan szociáldemokrata politikusok, akik ellenezték az RMDSZ kormányzati jelenlétét. /Gujdár Gabriella: „Nem valakire, valaki ellen szavaztak” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a kormányátalakítás kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2007. április 16.Ha most újra elnökválasztásról kellene gondolkodni, az RMDSZ-ben ismét meg kellene tárgyalni a saját elnökjelölt-állítás kérdését. „Egy kicsit még korai előre tervezni” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök arra vonatkozóan, indítana-e az RMDSZ saját elnökjelöltet a Traian Basescu államfő esetleges lemondását követő előre hozott elnökválasztáson. Kifejtette, hogy az RMDSZ eddig azért indított saját elnökjelöltet, mert a parlamenti és elnökválasztások mindig egybeestek, a közfigyelem pedig mindig az elnökjelöltre összpontosult. Ha újra elnökválasztásról kellene gondolkodni, az RMDSZ-ben ismét meg kellene tárgyalni a saját elnökjelölt-állítás kérdését. /Gujdár Gabriella: Elnökjelölt-mustra a hazai pártoknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2007. április 17.Korodi Attila két hete áll a Környezetvédelmi Minisztérium élén. Kijelentette, hogy külön iparágat akar a hulladék újrahasznosítására. Nagy változás nem lesz a minisztériumban, jelezte. Románia az egyik legnagyobb génmódosított kukorica-termesztő ország. Mi a minisztérium álláspontja ebben a kérdésben, érdeklődött a Szabadság. Korodi nem foglalt állást, Románia kormányának e kérdésben mihamarabb valamilyen döntést kell hoznia, mondta. Az a fontos, hogy legyenek Romániában olyan övezetek, amelyekről elmondható, hogy génmódosított szervezetek nélküliek, és az ottani lakosoknak garanciákat nyújtanak, hogy el tudják adni a biotermékeiket. Verespatak kapcsán többször éles támadás érte a környezetvédelmi tárcát. Korodi a támadásokat visszautasítja. Megkezdik a szakmai elemzés arról, hogy ez a beruházás engedélyezhető-e vagy nem. /Gujdár Gabriella: Környezetvédelem új tárcavezetővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2007. május 14.Május 21-re kért eljárási javaslatokat Bogdan Olteanu képviselőházi elnök a kisebbségi törvénytervezet további sorsát illetően, a jogszabályt tárgyaló három házbizottság szavazóképes létszámhiány miatt ugyanis már hónapok óta tehetetlen. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kezdeményezésére a jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok elnökeinek részvételével vitatták meg a kisebbségi törvénytervezet helyzetét. „Ha az a döntés születik, hogy a törvénytervezetet napirendre tűzzük a képviselőházban, akkor minden politikai frakció elmondhatja, hogy nincs politikai akarat, és lássuk, ki vállalja fel ezt ország-világ előtt” – fogalmazott Márton Árpád. /Gujdár Gabriella: Népszavazás után plénumba kerülhet a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2007. június 22.A Tőkés László jelöltségét támogató szervezetek vezetőinek jövő heti találkozóján vélhetően terítékre kerülhet az a javaslat is, hogy királyhágómelléki református püspök az európai parlamenti választásokon esetleg az RMDSZ-listán induljon, mondta Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. Tőkés László a hat szervezet – az EMNT, SZNT, MPSZ, MPE és MIT – véleményétől teszi függővé azt, hogy elfogadja-e, ha a szövetség helyet ajánl fel számára a választási listán. Szilágy közlése szerint az Erdélyből Európába című, június 30-i marosvásárhelyi fórumon „az erdélyi közéleti válságból való kilábalás lehetőségét” tárgyalják meg a résztvevők. Szilágyi szerint jelenleg az RMDSZ térfelén van a labda az európai parlamenti jelöltlista kérdésében. „Többször jeleztem, hogy minél rendszeresebb párbeszédet kezdeményezek egyházakkal, civil társadalommal, értelmiségiekkel” – válaszolta Markó Béla RMDSZ-elnök arra, hogy lehet-e egyáltalán számítani, hogy a szövetség vezetői és Tőkés László ismét tárgyalóasztalhoz üljön. /Cseke Péter. Gujdár Gabriella: EP-lista: Tőkés nem egyedül dönt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2007. szeptember 13.Aradi Kamaraszínház néven új színházat alapítottak az ÚMSZ korábbi munkatársai: Gujdár Gabriella jogász és Tapasztó Ernő színész. A Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én kezdi meg évadját a nemrég megalapított Aradi Kamaraszínház. Céljuk az, hogy – egyelőre főként vendégelőadások segítségével – ismét felvirágoztassák a magyar színházi kultúrát a városban. A kezdeményezőket az aradi polgármesteri hivatal 60 ezer lejjel, míg a minisztérium 11 ezer lejjel támogatta. Gujdár elmondta az Aradi Kamaraszínház az Aradi Bábszínházban működik, s így gyakorlatilag kamara-előadásokra van predesztinálva. Ezt a várost mindenki szórványnak tekinti. Szeretnék elérni, hogy állandó összeköttetés legyen például Szabadkával vagy Szegeddel. /Erdős Zsófia: Vendégelőadásokkal kezd az Aradi Kamaraszínház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Öt évvel ezelőtt a jelenlegi projekt kezdeményezője, Tapasztó Ernő önálló magyar színház létrehozását tervezte. A társulat a Jelen Házban, a Nyugati Jelen kiadó támogatásával működött. A körülbelül egy évig, 2003 nyaráig több produkciót bemutató, illetve a környéken turnézó társulat munkáját személyes ellentétek lehetetlenítették el. A színház a városi művelődési házba költözött át, azonban a támogatására létrejött Aradi Magyar Színházért Alapítvány a Nyugati Jelen irányítása alatt maradt. /Rostás-Péter Emese: Magyar színház Aradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2008. február 23.Kulturális híreket, kortárs magyar drámákat és írásokat kíván közkinccsé tenni a mostantól megújult formában, közszolgálati internetes oldalként működő romániai magyar hírportál, melynek tartalmi gazdagsága egyedülálló az erdélyi magyar kulturális életben. A www.szinhazportal.eu internetes oldal az Aradi Kamaraszínház hivatalos honlapjából fél év alatt valódi ,,sajtótermékké" nőtte ki magát. A honlapot Gujdár Gabriella, a romániai Új Magyar Szó volt szerkesztője és az MTV volt aradi, illetve bukaresti tudósítója, Tapasztó Ernő színész, rendező és újságíró, valamint Fekete Réka, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt munkatársa szerkeszti. Naponta frissülő hírekkel, rendszeres kulturális írásokkal összművészeti tájékozódási lehetőséget biztosítanak az olvasóknak. Az egyik legeredetibb ötlet a portálon beindított és a romániai magyar online kulturális médiában egyedülálló rádiószínház, amelyet Zsehránszky István színházkritikus, a román közszolgálati rádió magyar adásának színházi szerkesztője gondoz. Az érdeklődők hamarosan a színházi élettel kapcsolatos videoanyagokat is találnak majd ezen a helyen. /Garzó Ferenc: Új kulturális portál született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./2008. február 27.Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2012. szeptember 29.Ötéves az Aradi Kamaraszínház – ünnepi évadkezdés Erdély egyik legfiatalabb teátrumábanInterjú Tapasztó Ernő színházigazgatóval Tapasztó Ernő és Gujdár Gabriella házaspár merészet gondolt, és Bukarestből hazaköltöztek Aradra, hogy teljes erővel igazgathassák az általuk alapított Aradi Kamaraszínházat. Ekkor 2007-et írtunk, s most öt évvel később górcső alá vettük, mit sikerült megvalósítaniuk. Kiderült, hogy a mintegy 15 ezer fős magyar közösséggel rendelkező Aradon más erdélyi színházak által is megirigyelhető nézőszámmal rendelkezik az új társulat, amely földrajzi és kulturális adottságok miatt főleg magyarországi társulatokkal és művészekkel fonta szorosra az együttműködést. Ennek az izgalmas közös munkának az eredményessége nem csak közönségsikerekben, hanem szakmai elismerésben is mérhető. A következőkben a Tapasztó Ernő igazgatóval készített interjút olvashatják. – Honnan ez a vágy, hogy színházat alapíts? – Már tizenegy éves koromban, amikor elkezdtem verseket mondani, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha Aradon ismét létezne magyar színház. Legutóbb 1948-ban volt hivatásos magyar színjátszás. Nem volt könnyű megalapítani az új intézményt, de többen segítettek. Meg kell említenem feleségem mellett Nótáros Lajost, aki jelenleg is a színház művészeti tanácsadója, valamint Fekete Rékát, aki a mai napig is velünk dolgozik. Külön elismerésem Demeter Andrásé, aki akkoriban a román kulturális minisztérium államtitkáraként dolgozott, és sokat segített nekünk az induláskor. De hasonló elismeréssel kell szólnom Bognár Leventéről, Arad alpolgármesteréről, aki szintén felkarolt bennünket. Óriási segítséget nyújtott Radu Dinulescu rendező is, aki akkoriban az aradi bábszínház igazgatója volt. Ő befogadott minket az általa vezetett intézménybe, ahol jelenleg is működünk. Ott van két kis irodánk, valamint a próbáinkat is ott tartjuk. Időközben már kinőttük az ottani Kamaraszínház termét, és időnként a nagy színházban kell megtartanunk előadásainkat, akkora az érdeklődés. A színházunk kedden indította az ötéves évforduló jegyében az új évadot, és eddig nem látott érdeklődéssel fogadta a közönség az idei első bemutatónkat, a Tótékat, amelyre mintegy ötszáz ember volt kíváncsi. Ebből is látszik, hogy a nézők szeretik a színházat. Az idei évadra sikerült valamennyi bérletünket értékesíteni, úgyhogy rendkívül pozitív előjelekkel kezdődik az új évad. – Milyen nehézségekkel küszködik a színházatok? – Jelenleg arról tárgyalunk a városi önkormányzattal, hogy saját épületet kapjunk, hiszen nehéz társbérletben működni. Az utóbbi időben voltak is súrlódásaink, mivel a helyi önkormányzat összevont több helyi kulturális intézményt, így több nehézség merül fel az adminisztráció és a pénzügyek terén, de reméljük, hogy sikerül mielőbb új épületet kapnunk, amiről folyamatosan egyeztetünk az alpolgármester úrral. Egy új székhely nemcsak a színházunknak jelentene nagy előrelépést, hanem az egész aradi magyarságnak, hiszen így a városnak lehetne egy igazi magyar kulturális központja. Aradon két magyar intézmény működik, az egyik a Csiky Gergely Főgimnázium, amely rendelkezik saját épülettel, a másik a mi színházunk. Tény, hogy a színház nem jöhetett volna létre, ha nem támogat a helyi önkormányzat, a román kulturális minisztérium, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a román és a magyar nemzeti kulturális alap, a Bethlen Gábor Alap. Emellett nagy megtiszteltetés számunkra, hogy 2010-ben nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánították Budapesten az Aradi Kamaraszínházat, így ennek köszönhetően évente normatív támogatásban részesülünk. – Milyen lett az Aradi Kamaraszínház öt év alatt? A jelen találkozik-e az eredeti elképzelésekkel, vagy időközben eltértetek a tervektől? – Kis színházat képzeltünk el, amely öt év alatt kinőtte magát. Kezdetben úgy terveztük, hogy befogadó színház leszünk, amely évente létrehoz egy-két produkciót, és ezek tükrözik az általunk vallott művészi koncepciót, a színházról vallott nézetünket. Csakhogy közben sokkal több előadást mutattunk be. A megalakulás után fél évvel megszületett az első produkciónk, a Rudolf Hess tízparancsolata, amelyet azóta negyvenkilencszer játszottunk, és hamarosan következik az ötvenedik előadás. Ez az előadás számos szakmai sikert hozott színházunknak, és utólag nézve, rendkívül szerencsés választás volt, hiszen ez olyan erős indulást eredményezett, ami megkönnyítette a folytatást. – Számokban kifejezve, mit tud felmutatni az Aradi Kamaraszínház? – Öt év alatt tizenkilenc saját előadásunk volt, negyvenkét színházi fesztiválon léptünk fel, Aradon kívül százhetvenkilencszer játszottuk produkcióinkat. Aradon évente átlagban 40 előadásunk van, ami azt jelenti, hogy szinte minden héten játszunk. Évente előadásainkat 12–14 ezren tekintik meg. – Hogyan határoznád meg a színház művészi profilját? – Úgy alakítjuk ki a repertoárunkat, hogy az egyik vonalat a saját előadásaink képezik. Ezekre a minimális díszlet, a kevés szereplő, az erőteljes színészi játék jellemző. A másik vonalat a befogadó színházi jellegünk képezi, ami azt jelenti, hogy vendégelőadásokat hívunk meg Aradra. Ebben a vonulatban már helyet kap a kabaré, a vígjáték, az operett és a musical, hiszen a közönség ilyen jellegű előadásokat is látni szeretne. Megpróbáljuk egyensúlyban tartani művészi terveinket azzal az elvárással, hogy a közönség is kapja meg azt, ami jár neki. Azt látjuk, hogy a nézőink bérletet váltanak, hogy megnézzék Bajor Imrét, de szeretik a mi előadásainkat is. Idéntől megpróbáljuk hangsúlyosabban megújítani a színház profilját, enyhíteni akarunk az általunk eddig képviselt kegyetlen minimálszínházon, amely a kortársszínház legdurvább szálát ragadta meg kemény emberi tragédiák és sorsok bemutatása révén. Erdélyi kabarészínházat akarunk alapítani, hiszen ennek a műfajnak olyan kiválóságai fogadták el az Aradi Kamaraszínház felkérését, mint Maksa Zoltán, Nádas György, Aradi Tibor, Lung László Zsolt, akik a Magyarország, szerellek! című kabarét mutatják be az idén. A jelenetek egy részét a friss Karinthy-gyűrűs Varga Ferenc József írja Thaiföldről. Reméljük, hogy sok helyre eljutnak majd kabaré-előadásaink. – De ez nem azt jelenti, hogy lemondtok a művészi elképzeléseitekről, csak megpróbáltok egyensúlyt teremteni a művészszínház és a közönség számára befogadhatóbbnak tartott műfajok között? – Igen, hiszen úgy gondolom, hogy minden műfajban a jó előadás a fontos. – A változatosság hiányzik? – Unalmasnak tartom, hogy mindig kemény és kegyetlen monodrámákat vagy két-három szereplős produkciókat mutassunk be, amelyekbe mindig beleszakad az ember. Szakmailag persze ezek hozzák a sikereket, hiszen öt év alatt huszonhárom díjat nyertünk, van saját arculatunk, és ebből nem akarunk engedni. – Egy évadban általában milyen arányt képeznek a saját produkciók és a vendégjátékok? – Hatvan százalék a vendégjátékok aránya, és 40 százalékot tesznek ki a saját előadásaink. Az idén úgy alakult, hogy fele-fele arányú lesz ez a megoszlás. – Arad földrajzilag és kulturálisan is határhelyzetben van. Ott van az etnikailag sokszínű Bánság, valamint Partium és Magyarország határán. Az együttműködések terén melyik irányba kerestetek inkább partnereket? – Egyértelműen Magyarország felé mentünk, hiszen közelebb van hozzánk. Véletlenszerűen alakult ez így. Elsőként Harsányi Attilát kértem fel együttműködésre, akinek akkor már volt Szegeden egy színháza, amely a Hetek Csoportja nevet viseli. Ő elfogadta, hogy eljátssza Rudolf Hesst, ami nagy sikereket hozott színházunknak és személyesen neki is. További keresések után csapódott hozzánk Pécsről Bacskó Tünde, de van aradi is köztünk, például Éder Enikő. Ez a magyarországi orientáció meglátszik a befogadó színházi programunkon is, hiszen főleg magyarországi társulatokat, színházakat hívunk. Ennek két oka van, az egyik a kulturális, hiszen az aradi magyarok a Magyar Televízión nőttek fel, így sok vígjátékból és kabaréból ismerik a magyarországi színészeket, például Kern Andrást, Bajor Imrét, Esztergályos Cecíliát, vagy Eszenyi Enikőt. A másik ok a földrajzi, hiszen sokkal könnyebben eljut hozzánk Budapestről a Karinthy Színház, mint Sepsiszentgyörgyről a Tamási Áron Színház. Mondjuk az sem mellékes, hogy Magyarországon a vígjátékot, a kabarét, a musicalt, az operettet, a stand-up műfajt profi módon játsszák, sokkal jobban, mint Romániában. – Konkrétan kik a partnereitek? – Előadásaink koprodukcióban készülnek el más társulatokkal, ami hatalmas könnyebbség számunkra, e nélkül nem is tudnánk létezni. A legfontosabb partnerünk a Szegedi Maszk Egyesület, de együtt dolgozunk a Pécsi Horvát Színházzal és a Pécsi Harmadik Színházzal, valamint a Gyulai Várszínházzal. Jó viszonyt ápolunk a Zsámbéki Színházi Bázissal, mostanában a budapesti Thália Színházzal vagyunk állandó kapcsolatban, akárcsak a Bakelit Multi Art Centerrel. Erdélyből a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal is állandó kapcsolatunk van. – Fiatal színház vagytok még, szakmai irigységet nem tapasztaltatok a partner- vagy más színházak részéről? – Egyetlen romániai és magyarországi színházzal sincs rossz kapcsolatunk. Folyamatos egyeztetésben vagyunk például a Miskolci Nemzeti Színházzal Harsányi Attila miatt, akinek az aradi sikereire a miskolciak is büszkék, hiszen az általa nyert díjakról ők is rendszerint beszámoltak honlapjukon. – Mit tekintesz a legnagyobb eredménynek az elmúlt öt évben? – Sikerült Aradon olyan társulatot összekovácsolni, amelynek tagjai kemény alkotói folyamatban vesznek részt, és nem taposómalomban vannak. Kialakult a társulaton belül egy kemény mag, akik sokat dolgoznak együtt, jól ismerik a színészek egymást, ezért nehéz bekerülni ebbe a magba. Megújuló műhelymunka zajlik, amelyben mindenki része az alkotófolyamatnak. Valami miatt – első perctől kezdve – még a vendégművészek is teljes odaadással dolgoztak, talán azért is, mert ennek a színháznak van egy jó légköre, jó hangulata, ami vélhetően amiatt van, hogy többet akar annál, mint egyszerűen létezni. Az Aradi Kamaraszínháznak és Aradnak is van egy különleges légköre, ezért fogadta és fogadja el meghívásainkat például Mácsai Pál, Esterházy Péter, Kepes András, Vágó András vagy a Kaláka Együttes. BORBÉLY TAMÁS Szabadság (Kolozsvár) 2015. augusztus 31.NEM KÖVÜLTÜNK BELE A SAJÁT NÉZETEINKBEA Játéktér 2015. tavaszi számából Interjú Tapasztó Ernővel, az Aradi Kamaraszínház igazgatójával Az Aradi Kamaraszínház története – a nézettségi adatok, meg a szakmai díjakról szóló hírekre alapozva – számomra sikertörténetnek tűnik.[1] Egyetértesz ezzel? Tudjuk, hogy külső szemmel ez a történet valamilyen szinten sikertörténet, legalábbis annak látszik. Ami igaz, az igaz: a saját előadásaink, igen kevés kivétellel, komoly karriert futottak be a magyar színházi életben. A Nemzetközi „Davila-Interfest” Stúdiószínházi Fesztiválon, Piteşti-en Harsányi Attila megkapta a legjobb színészi alakítás díját a Sex, drog, good & rock’n’roll című előadásunkkal, az előző évben meg a Tündéri (író: Theo Herghelegiu, rendező: Tapasztó Ernő) című előadásunknak ítélték oda a legjobb rendezésért járó díjat. Harsányi Attila 2014-ben átvehette Miskolc Város Déryné-díját is. Mik az árnyoldalai ennek a sikertörténetnek? Nagyon kevesen vagyunk, nagyon kis költségvetésből kell megoldanunk pénzügyi problémáinkat. Ugyanakkor szerencséseknek is mondhatjuk magunkat, mert sok segítséget kapunk a várostól – itt feltétlenül ki kell emelnem az alpolgármester munkáját, amely nélkül bizony a színház nem kapna támogatást, és, bár mostanra már az aradi román színházi szakma, a román művészi társadalom is elismeri létjogosultságunkat, Bognár Levente segítsége nélkül nem valósulhatott volna ez meg. Nagy probléma, hogy nincs saját épületünk, hanem az Aradi Bábszínházzal vagyunk társbérletben, ott vannak az irodáink is. Mivel jó a kapcsolat a román színházzal, játszhatunk a nagyszínházban is, csak egyeztetnünk kell. Viszont saját büfét, klubot nem tudunk működtetni. Megszoktuk már, az is lehet, hogy soha nem lesz saját épületünk, de már nem csinálunk belőle kázust. Szintén nagy gondot jelent, hogy az utóbbi időben igen megcsappant a Magyarországról származó támogatások száma, pályázatokon nem nyerünk, még produkciós pályázatokon sem. Ez számomra érthetetlen, mivel, ha létrehozunk egy előadást, akkor abból származik nyereség – szakmai elismerésekre, díjakra gondolok; azonkívül koprodukcióban készítjük az előadásainkat, magyarországi partnerekkel, mint például a Sex, drog, good & rock’n’rollt. A magyarországi pályázati rendszer nem támogatta például a békéscsabai Tabán Táncegyüttessel és a szabadkai Juhász Zenekarral létrejövő élő zenés Tizenhárom című táncjátékot, amely az aradi tizenhárom tábornok sorsát dolgozza fel. Úgy gondolom, politikai okai vannak annak, hogy nem kapunk támogatást. Mi volt a legnehezebb az induláskor? Elfogadtatni volt nehéz a várossal, hogy megint lesz itt hivatásos magyar színjátszás, (ugyanis ez itt 1953-ban megszűnt, és 2007. szeptember 21-én indult újra). Akkoriban Demeter András volt a kulturális minisztérium államtitkára, és ő nagyon sokat segített gyakorlatilag is. Nem akarunk önálló társulatot, úgy értve, hogy egyetlenegy színész sem kizárólagos alkalmazottja a színháznak. Csak néhányan vagyunk a színház alkalmazottai, kizárólag az adminisztráció: a könyvelő, a gazdasági igazgató stb. Minden szerepre külön szerződést kötünk a színészekkel. Harsányi Attilának külön művészi státusza van ennél a színháznál, mivel nélküle a színház nem is lenne az, amivé válni tudott, de visszatérő színészünk Éder Enikő is. Együtt döntjük el, hogy milyen előadást fogunk a következőkben megcsinálni – például már tudjuk azt, hogy júniusban a 25. THEALTER fesztiválon lesz egy bemutatónk, és most azon vitatkozunk, hogy mi legyen az a produkció. Szeretnénk valami olyannal kijutni, amit mások nem csináltak még – folyamatosan keresünk, kortárs szövegeket olvasunk. És ki végzi el ezt a munkát? Ki dönt? Általában én. De Attila is rengeteg darabot olvas, aztán közösen eldöntjük azt, hogy mi legyen vele. Legutóbb én javasoltam egy szöveget, és most azon folyik a vita, hogy akkor ezt csináljuk meg, de közben szeretnénk a Tündérinek (Theo Herghelegiu) a minimál-szürreál musical vonalát folytatni. Éder Enikő és Borsos Pál írja a zenéjét, és ehhez kell egy nagyon laza, de jó struktúrájú, jó dramaturgiával rendelkező szövegkönyv – mivel dramaturgunk sincs, a dramaturgiai munkát is mi végezzük közösen. Összeülünk és beszélgetünk, kicsit olyan ez a színház, mint egy baráti társaság. Kocsmákban, kávéházakban hozzuk létre az előadásainkat, és amikor megegyeztünk, hogy mit szeretnénk, megyünk a színpadra. Létezik egy műsorpolitikai stratégia, amely szerint keresitek a darabokat? Nyilvánvalóan van már egy vonal, amely markánsan a Kamaraszínház jellemzője, tehát aki beül egy-egy előadásunkra, már tudja, hogy mit fog kapni. Ennek megfelelően keressük a szövegeket. Nálunk eléggé megszokott az erős, markáns színészi játék, és a leegyszerűsített, minél tisztább rendezés. Minden esetben megpróbálunk megtalálni egy olyan kulcsot, nyelvrendszert, egy olyan új belső törvényrendszert az előadáshoz, új dolgokat, vagy új jeleket, amelyek révén a produkciónk belső logikával, belső tartalommal telik meg. Azt hiszem, hogy egy-egy előadásunk arról szól, hogy abban a pillanatban, amikor létrehozzuk a produkciót, mi, alkotók mit gondolunk a világról, arról, ami körülöttünk történik, és mi zajlik bennünk, hiszen mi is a világ történéseitől függünk. Van egy egységes, nagyon erős vonal, amit mi „barbár esztétikának” hívunk: nekimegyünk a dolgoknak, mint a színházi vadállatok, és aztán a szöveget magunkhoz szelídítjük. Ezek szerint a kommersz irányába nem nagyon tesztek engedményeket. Nem, egyáltalán nem. De úgy tűnik, az előadások bejöttek az aradi nézőknek, szeretik az aradi produkciókat, amelyeknek van egy komor humoruk. Nem megyünk el a kommersz felé. Mi a Mágnás Miskát is egy szürreál, teljesen agyament stílusban csinálnánk meg. Természetesen a közönségnek kell a változatosság, ezért évről évre építjük a színházat, és ilyenkor érvényesül a befogadói színházi oldalunk: meghívunk olyan vendégelőadásokat, melyeket mi nem hozunk létre, operetteket, vígjátékokat, tehát, amit a közönség bizonyos rétege igényel. A saját előadásainkat nagyon szeretik a fiatalok, rajtuk szoktuk, úgymond, „letesztelni” az előadásokat. Ha ők igazán szeretik, élvezik és értik, akkor a produkció vállalható, mert azt jelenti, hogy nem kövültünk bele a saját nézeteinkbe. Ahhoz, hogy ezt a típusú színházat műveljétek, szükség volt-e valamiféle közönségnevelésre, a konvenciók fokozatos bevezetésére, vagy egyenesen belevágtatok a közepébe? Úgy gondoltuk az elején, hogy végül is ez egy szűz terület, hiszen 1953-tól megszűnt a hivatásos magyar színjátszás, és innentől a váradi és a temesvári színházak játszottak Aradon. Úgy éreztük, hogyha nagyon erős nyelvezettel nyitunk, akkor a néző kap egy olyan sokkot, amitől elérünk egy ingerküszöb-maximumot, és felállítunk egy mércét, és annál alább nem adjuk, ezt a közönség el fogja fogadni. El is fogadta. De nem kizárólag ezt kínáljuk, meghívunk más produkciókat is, Magyarországról például könnyedebb előadásoktól a nehezebb produkciókig, és ezt nagyon szeretik az aradiak. Ettől színesebb egy-egy évad, hogy nem mindig ugyanazokat a színészeket látják, hanem például Alföldi Róbertet vagy Hernádit, de Mácsai Pállal is találkozhattak. Van egy beszélgetős estünk is, ahol Esterházy Péter, Cserhalmi György volt vendégünk többek között. Visszatérve, a színházalapításkor felállított magas mérce bejött, de el kell mondanom, hogy nekem meg sem fordult a fejemben az a lehetőség, hogy ne sikerülne emiatt. A román színházzal van-e valamilyen kapcsolatotok? Közös a költségvetésünk a nagyszínházzal, vagyis inkább gyakorlati együttműködésünk van. Mindennap beszélgetünk velük, hisz rendszeresen használjuk a közös dolgokat, financiálisan is össze vagyunk kötve, viszont szakmailag, művészileg nincs együttműködés. Nyilván megnézzük egymás előadásait, és beszélgetünk egymással. Az előadásainkat feliratozzuk, már csak azért is, mert sok román fesztiválon vagyunk jelen. Az aradi román nézők is az itteni fesztiválon láthatják az előadásainkat. Nekünk megvannak a magyar nézőink, és ahhoz nagy kapacitás kellene, hogy megbírjuk a román nézőket. Az aradi színház azt a különleges helyzetet hozza, hogy a béke érdekében lemondtunk arról, hogy a mi előadásainkat a román nézőknek játsszuk. Aki kíváncsi az előadásainkra, az eljön. De van egy olyan megegyezés, hogy mi csináljuk a magyar színházat, a románok csinálják a saját színházukat. Mit szeretsz a legjobban a színházatokban? Nem tudom, én azt kérdezném meg, hogy ez a színház mit szeret bennem, bennünk? Az Aradi Kamaraszínház kicsit olyan, mintha valamiféle élőlény lenne. Mintha önállóan működne és követelné a dolgokat, követelné, hogy minél több „cuccot”, minél jobb anyagot kapjon, és vigyáz azért arra, hogy ne bántsuk. Most már egy önálló életet élő identitás, aki saját személyiségének bélyegét rányomja egy-egy munkára, és én azt hiszem, hogy azt szeretem őbenne, amit ő szeret énbennem. Mit szeretnél a leginkább a színház számára, és hogyan látod ennek a megvalósulását? Először is, működjön legalább még huszonöt évig ez a színház, és hogy kapjon magának valóban egy „testet”: megérdemel egy színházépületet. Van erre reális esély? Van. Nem beszélnék róla, ha nem lenne. Folyamatosan erről beszélünk a polgármesteri hivatallal, ezek mind jogi kérdések. Van konkrét ígéret, azonkívül Arad Európa kulturális fővárosa szeretne lenni. Arad kulturális szempontból kisváros, amely nagyvárossá akarja magát kinőni, és a Kamaraszínház egy jó lehetőség lenne számára az ebbe az irányba való előrelépéshez. Látóhatáron a színházi helyszín. KOVÁCS ISTVÁN [1] Az Aradi Kamaraszínházat Tapasztó Ernő alapította feleségével, Gujdár Gabriellával 2007-ben. Azóta az aradi közönség szívébe zárta a társulatot – ezt a nézettségi mutatók bizonyítják, és az eredetileg kis, befogadó színházként elképzelt Kamaraszínház számos, komoly szakmai elismerést tolmácsoló díj birtokába jutott. Transindex.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
